Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat kapott rádiónk főszerkesztője Németh Csaba

Valójában piacon vásárolt paradicsommal kezdődött az érdeklődés, később az elköteleződés a bolgárok iránt Németh Csaba számára. A Csillagpont Rádió és a Zsolca Televízió főszerkesztője immáron több mint egy évtizede nem csupán bensőséges kapcsolatot ápol e nemzetiséggel, hanem figyelemmel kíséri sorsuk alakulását is. Filmben, riportban, könyvben örökíti meg azokat az eseményeket, történeteket, sorsokat, amelyek megismerésére joguk van az utódoknak. Egyébként pedig, mint mondja, egy újságírónak mindig érdekesek az emberi történetek. És itt, a két nemzet, a két ország múlt- és jelenbéli kapcsolatában sok szép történetre lelhet az érdeklődő. És Németh Csaba Ilyen. A Magyarországon élő nemzetiségek kultúrájáért végzett munkáját, Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjjal ismerte el a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága.

 

A magyar nemzet integráns részét alkotják a magyarországi őshonos nemzetiségek, akiknek kultúrája a magyar nemzetet és az egyetemes emberiséget egyaránt gazdagítja - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes kedden Budapesten a Pro Cultura Minoritatum Hungarie díjak átadása alkalmából.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: hisznek abban, hogy a nemzeti kultúra az emberiség "termőformája", és abban, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték. Ahogy hisznek abban is, hogy általa képviselt értékgazdagságot csak az adott nemzet adhatja az egyetemes emberiségnek.

Kiemelte: a magyar nemzetnek integráns részei a külhoni magyar közösségek és az államalkotó magyarországi őshonos nemzetiségek.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: minden nemzetiség elsősorban önmagáért felelős, az általa képviselt értékgazdagságot rajta kívül más nem tudja megőrizni, kimunkálni és felmutatni.

Ez az értékmegőrző tevékenység jó az adott nemzetiségnek, de jó a többi nemzetiségnek is, hiszen ha egyikük értékeket hoz létre, fejlődik, gazdagodik, azzal inspirálóan hat a többi őshonos nemzetiségre is - mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.

Jó ugyanakkor a magyar nemzet egészének is, hiszen annak értékgazdagsága a magyar és nemzetiségi közösségeinek összességéből áll, és jó az egyetemes emberiségnek is, amelynek értékgazdagságát a nemzetek sokszínűsége jelenti - fűzte hozzá. Kiemelte: ez az értékgazdagság csak akkor őrizhető meg, ha minden nemzet és minden nemzetiség megőrzi az örökségét, gazdagságát, azt kibontakoztatja, fejleszti és elérhetővé teszi mindenki számára.

Semjén Zsolt köszönetet mondott azért, hogy "csodálatos hagyománnyal és élő valósággal gazdagítanak a nemzetiségek mindannyiunkat", és fontosnak nevezte, hogy mindezek nem múzeumi relikviák, nem üvegvitrinben maradt történelmi emlékek, hanem ez az élő valóság.

A díjakat a kormányfő helyettese Soltész Miklóssal, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárával adta át a magyarországi nemzetiségek kultúrájáért folytatott tevékenységek szakmai elismeréseként.

Soltész Miklós kiemelte: 2010 óta a nemzetiségek támogatása megnégyszereződött, a kulturális területé háromszorosára bővült. Egyre több iskolát, kulturális intézményt építenek, illetve adtak át az utóbbi időszakban.

Hozzátette: egyre természetesebb, hogy a fiatalok adott esetben a saját nemzetiségi nyelvükön szavalnak, vagy táncolnak. Az, hogy idáig eljutottak és a nemzetiségüket meg tudják őrizni, szükség van azokra, akik előttük járnak, nélkülük a fiatalok hiába próbálkoznának - mutatott rá.

Kitért arra is: a magyarországi nemzetiségek egyúttal követei is nemzetüknek, és köszönet illeti őket ezért, a szomszédságpolitikában nyújtott segítségért.

A 2005-ben alapított Pro Cultura Minoritatum Hungariae díj az idei évtől a miniszterelnök általános helyettesének szakmai elismerései közé került. A Díj korábbi hagyományait megőrizve olyan személynek vagy szervezetnek adományozható, aki vagy amely a Magyarországon élő nemzetiségek körében anyanyelvű kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért és a nemzetiségi közművelődés és kultúra területén végzett kimagasló tevékenységével hozzájárult a Kárpát-medence népeinek együttéléséhez.

A kitüntetéseket a kulturális sokszínűség világnapján, május 21-én adta át dr. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes és dr. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség Egyházi, Nemzetiségi Kapcsolatokért felelős államtitkára adta át az Uránia Filmszínház Dísztermében. Az ünnepséget a Spajsni flajsni muzikanti szlovén zenekar, Tintér Gabriella és a Tint’íz zenekar előadása kísérte.

A Pro Cultura Minoritatum Hungariae 2019. évi kitüntetettei:

Bangó Margit, Kossuth-díjas kiváló és érdemes művész, a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztje birtokosa. A cigányzenei kultúrát szülői örökségként szívta magába. A magyar Rádió tehetségkutatóján tűnt fel 1967-ben. Idehaza és külföldön számtalan színpadi produkcióban vett részt. Örökös szólistája a 100 Tagú Cigányzenekarnak, amellyel az egész világon népszerűsítették a cigányzenét, öregbítették Magyarország jó hírnevét. A cigányzene megismertetése, ezen keresztül a cigány kultúra megőrzése érdekében végzett több mint fél évszázados tevékenységéért kapta a díjat.

Bárkányi Zoltán, a L’udové Noviny nyugalmazott főszerkesztője. Kesztölci bányászcsaládba született, gyermekkorában Budapestre költöztek szüleivel. 1966-tól a L’udové Noviny szerkesztőjeként, majd főszerkesztőjeként a hazai szlovák újságírás elismert képviselője lett. Publicisztikái, irodalmi művei, tovább hat önálló prózai műve jelent meg, melyekben előszeretettel foglalkozott szülőföldjével és az ott élő emberekkel. Tevékenysége és művei a hazai szlovák irodalom kiemelkedő alakjává tették.

A Fünfkirchen-Leőwey Táncegyüttes. Az együttes több mint 45 éve a pécsi Leőwey Klára Gimnázium végzős diákjaiból alakult Heil Helmut vezetésével. Napjainkban az együttes bázisát a Leőwey Klára Gimnázium mellett a szintén pécsi Koch Valéria Iskolaközpont tánccsoportja képezi. Az intézmények szívügyüknek tekintik az együttes fenntartását és az iskolai néptáncoktatást. Az együttes nemcsak táncélményt nyújt, hanem felgyűjti és színpadra állítja a hazai német néptánc- és népzenei kincseket. Magas színvonalú előadásaikat számtalan szakmai elismerés bizonyítja. Az elismerést Heil Helmut vette át.

Gáspár Lászlóné, a Magyarországi Szlovének Szövetsége egykori vezetőségi tagja. Több mint hatvan éve tevékenykedik a szlovén nemzetiség kulturális hagyományainak megőrzéséért és az anyanyelvi hitélet átörökítéséért. 1953 óta tagja a Pável Ágoston Vegyeskarnak, 2008-ban megalakította a felsőszölnöki népdalkört, 2017-től vezeti a Szlovén Nyugdíjas Egyesület énekkarát. Több mint száz helyi szlovén népdalt gyűjtött fel. Rába-vidéki Énekeskönyvében több mint kétszáz egyházi ének szerepel.

Hévizi Pál, nyugalmazott középiskolai tanár és zenekarvezető. Sokat tett a mogyorósbányai szlovák közösségért, a nemzetiségi hagyományaik megőrzéséért. Fiatal kora óta tagja, majd harminc éven át vezetője volt a Magyar Fúvószenei Szövetség fúvószenekarának. Vezetése alatt szerezte meg a Magyar Fúvószenei Szövetség arany fokozatú diplomáját. Számos kulturális program megszervezőjeként az iskolai és települési rendezvényeken mindig jelen volt az általa vezetett ének- és zenekarral.

Kiss Adél, iparművész. Magyarországi román családba született. A kolozsvári művészeti akadémián szerzett formatervezői diplomát. hazatérése óta aktívan részt vesz a magyarországi román nemzetiség életében. Tervezőgrafikai munkájában a különféle kultúrákhoz köthető egyetemes értékek jelennek meg. Alkotótevékenysége mellett kiállításokat szervez, alkotóműhelyeket indít. Műveivel egyéni és csoportos kiállításokon szerepelt hazánk és a világ több kiállítóhelyén Szentendrétől Liverpoolig.

Lakatos László, zenész, zenekarvezető. Közel negyven éve zenél a vendéglátóiparban, és mindent megtesz a minőségi cigányzene presztízsének megőrzéséért. Alapítója az Élő-Zene Egyesületnek, amelynek keretében feltörekvő cigányzenekaroknak és roma zenészeknek segít fellépési lehetőséget találni, hogy ezzel is segítse életüket. A roma zenei hagyományok megismertetése, átadása terén és a közösségért végzett munkájáért díjazták.

Németh Csaba Gábor, rádiós főszerkesztő, filmkészítő. Közel harminc éve dolgozik a média területén. Portré- és dokumentumfilmjeiből különleges helyzetben levő emberek és közösségek képe tárul elénk a NATO-katonáktól a málenkij robotra hurcolt emberekig. 2010-ben készült az egykori magyarországi bolgárkertészekről szóló filmje, amelynek második része a bolgárkertészetekben dolgozó magyarokról szól. Szerkesztőként, újságíróként végzett médiatevékenysége összefogja a hazai bolgárok hétköznapjait.

A Rozmaring Szerb Táncegyüttes. A 2004-ben alapított táncegyüttes szerb nemzetiségi és magyar tagjai a Pomáz, Budakalász és Szentendre környéki szerb táncos eseményeken tartanak táncházakat. Rendszeres fellépői a néptáncfesztiváloknak itthon és határainkon túl, például Zomboron, Belgrádban, Újvidéken és a Vajdaságban. A felnőtt és gyermek tánccsoportból álló együttest a szerb kultúra és néptánc megőrzéséért végzett tevékenységükért díjazták.

Telenkó Bazil Mihály, a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa. Miskolci görögkatolikus családba született. Etnográfus diplomát, majd doktori fokozatot szerzett. Kutatásaiban a görögkatolikusok és az északkelet-magyarországi vallási hagyományok néprajzával foglalkozik. Rendszeresen publikál, tudományos és ismeretterjesztő rendezvényeken előadásokat tart, amellyel a hazai ruszinok történetét teszi közkinccsé.

Trojan Tünde, színésznő, dramaturg, szerkesztő. Közel harminc éve szervezi a hazai lengyel közösség irodalmi és színházi eseményeit. Szerkesztőként dolgozott lengyel nyelvű rádióban, 2007 óta a Glos Polonii folyóirat munkatársa. Munkájának köszönhetően a hazai közönség megismerheti a lengyel irodalom alkotásait. Színházi csoportokat szervez, és saját rendezésű darabokkal nemzetiségi színházi fesztiválokon szerepel. Sokrétű tevékenysége keretében foglalkozásokat tart hátrányos helyzetű, valamint menekülttáborokban élő gyermekeknek.

A Városlődi Pergő Rozmaring Táncegyüttes. Városlőd és Veszprém megye német kulturális életének meghatározó szereplője, idén ünnepli fennállásának ötvenöt éves évfordulóját. A kezdetben magyar táncokat bemutató együttes az országban az elsők között kezdett el német koreográfiákat betanulni. 1995-ben megalakult az együttes gyermektánccsoportja, a Pergő Táncegyüttes. tevékenységük nagyban hozzájárul a dunántúli német hagyományok továbbéléséhez.

A Veseli Gradiscanci Egyesület. Idén ünnepli fennállásának negyvenötödik évfordulóját. Elévülhetetlen érdemük van a horvát nemzetiség kulturális tradícióinak és a gradistyei horvátok népszokásainak megőrzésében. A Győr-Moson-Sopron megyei Und településen működő kultúrkör gyermek és felnőtt tánccsoportjával, kórusával és tamburazenekarával a horvát népzene és néptánc hiteles közvetítője határainkon innen és túl. Az eddigi horvátországi és hazai díjak mellett a hazai nemzetiségek elismerését is átvehetik.

 

2022. június 30., csütörtök, Pál

Csillagpont Rádió podcast

Időjárás