Különleges true crime dokumentumfilmet mutat be október 23-án este a Duna televízió. Az Ilona című film újranyitja az 1957-ben gyilkosságért halálra ítélt orvostanhallgató, Tóth Ilona és társai ügyét: az alkotók történészekkel, nyomozóval, orvosszakértővel és kriminálpszichiáterrel veszik sorra a vád szálait, és a kutatás során számos, eddig nem ismert részletet tárnak fel a 70 évvel ezelőtti, máig komoly vitákat kiváltó ügyről.
1957. június 28-án a Kozma utcai gyűjtőfogház udvarán kivégeztek egy 24 éves orvostanhallgatót. Ő volt Tóth Ilona, aki a vád szerint két társával együtt 1956. november 18-án, a Domonkos utcai kisegítő kórházban meggyilkolta az ÁVH-snak hitt Kollár Istvánt. A per az 1956 utáni megtorlás nagy nyilvánosságot kapott ügyévé vált, a hazai és a külföldi sajtó egyaránt nagy érdeklődéssel követte.
Tóth Ilona beismerő vallomást tett, ám a kérdés – valóban elkövette-e a brutális gyilkosságot vagy koholt vádak alapján ítélték el – a mai napig vitákat generál. A kirakatper részleteinek abszurditása, a boncolási jegyzőkönyvben és a vallomásokban fellelhető ellentmondások ugyanakkor abba az irányba mutatnak, hogy a halálra ítélt fiatalok egy koncepciós per áldozatai lettek.
Bűnös vagy a megtorlás áldozata?
Az Ilona című true crime dokumentumfilm ezt a szövevényes ügyet nyitja újra, mint egy rég lezárt döglött aktát. Az alkotást 2026. október 21-én mutatták be a legendás ’56-os helyszínen, a Corvin Moziban az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezett programsorozat részeként, október 23-án 21 órától pedig a Duna televízió is műsorra tűzi.
Vajon a gyilkosság után 70 évvel kiderülhet, mi történt valójában? Az alkotók történészekkel, nyomozóval, sajtó- és jogtörténésszel, igazságügyi orvosszakértővel, kriminálpszichiáterrel és genealógus kutatóval veszik sorra a vád szálait. Mi történhetett a gyilkosság estéjén? Milyen szokatlan részek vannak a boncolási jegyzőkönyvben? És vajon miért tett beismerő vallomást Tóth Ilona?
A kutatás során számos, eddig nem ismert részletet tárnak fel, közben pedig kirajzolódnak a háttérben zajló nemzetközi folyamatok és a megtorlást irányító döntéshozók motivációi. „Egy diktatúra körülményeit a demokrácia körülményei között nem igazán tudjuk megérteni” – hangsúlyozza Földváryné Dr. Kiss Réka történész, a film egyik szakértője, hozzátéve, hogy a kádári megtorló gépezet iratait nem lehet automatikusan hitelesnek elfogadni.
Dr. Szakolczai Attila történész szerint mindenképp sokatmondó, hogy egy akkor megjelent cikk szerint Tóth Ilona kezdetben nevetve utasította vissza a gyilkosságról szóló vádakat. „Tóth Ilona egy átlagnál műveltebb, okos, gondolkodó ember volt, aki azt hitte, hogy ha ő nem ölt meg senkit, akkor ezt nem lehet rábizonyítani. De ebben tévedett” – mondja.
A dokumentum- és a játékfilm határán
Az Ilona alkotói a true crime és a játékfilmek elemeit ötvözték. A Győri Márk által rendezett filmben a szakértők mellett olyan színészek játszanak, mint a Tóth Ilonát alakító Schmidt Sára, a 70 évvel ezelőtti gyilkosság ügyében nyomozó Katát megformáló Szilvási Anna, valamint Kozma Károly, a Jászai Mari-díjas Fullajtár Andrea és Nagy Mari. Az eredeti felvételek és az újraalkotott jelenetek, valamint Tóth Ilona sorsa átélhetővé teszi a koncepciós perek áldozatainak kiszolgáltatottságát és a 70 évvel ezelőtti Magyarország drámáját.
Ilona
Rendező-operatőr: Győri Márk
Producer: Dr. Bálint Attila Árpád
Forgatókönyvíró, kreatív producer: Halas Dominika
Főszereplők: Schmidt Sára és Szilvási Anna
További szereplők: Kozma Károly, Fullajtár Andrea, Nagy Mari, Bálint Lili, Gombos
Krisztián, Nagy Péter János, Veress György Levente, Almássy Pál, Kanalas Dániel, Bartus
Botond, Kroó Ádám, Rácz Attila
Szakértők: Szakolczai Attila történész, Földváryné Dr. Kiss Réka történész, Prof. Dr.
Horváth Attila jogtörténész, Dr. Rácz János sajtótörténész, Dr. Szécsi András igazságügyi
orvosszakértő, Gál Sándor rendőrségi nyomozó, Dr. Bellavics Zsóka Mária
kriminálpszichiáter, Dr. Simon István genealógus kutató
