Sárospatakon gyűlt össze a magyar borászat élvonala, ahol egyszerre beszéltek veszélyről és áttörésről. A fitoplazma elleni küzdelemben ígéretes megoldások körvonalazódnak, miközben Tokaj-Hegyalja pezsgőforradalmat él át, és a tokaji borok eladási teljesítménye a nemzetközi piacon továbbra is stabil.
Magyarország furmint termelőinek krémje vett részt a Furmint Summit 2026. szakmai konferencián Sárospatakon, mely a Tokaj-Hegyalja Egyetem, a Tarcali Borászati Kutatóintézet és a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa szervezésében valósult meg.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, Fitoplazma munkacsoportjának vezetője, Molnár Ákos elmondta, ezzel a betegséggel együtt lehet élni, ezt bizonyítja, hogy már a 60-as években felütötte fejét az aranyszínű sárgaság. A kulcs a termelők kezében van. Vannak külföldi bevált jógyakorlatok, ezeket hatékonyan lehet itthon alkalmazni. Ami fontos, a jogszabályi környezet rugalmas, gyors változtatása, a hatósági folyamatok gyorsítása és egyszerűsítése, a kártalanítási rendszer reformja és a kórokozószegény ültetési anyagok biztosítása is sarokpont lehet.
Dr. Kovács Barnabás, a Tokaj-Hegyalja Egyetem docense az amerikai szőlőkabóca okozta fitoplazma fertőzöttségről tartott előadást. Növényi cukorbetegségnek is nevezhetjük a fertőzés okozta problémát, hiszen ezt követően az ültetvény nem tud cukrot szintetizálni, nem tudja azt szállítani a háncsrészben. A szakértő szerint kulcskérdés, hogy a rovarölő szerekre találjanak alternatívát, amivel az amerikai kabócát, vagyis az aranyszínű sárgaság terjesztőjét gyéríteni tudják. Ígéretesek a kutatások, melyek a növények kórokozó-elnyomó képességét javítják, ezek endofito baktériumok. Fontos eszközök továbbá a növényi immunerősítők, szalicilsav, jászbórsav, amik segítségével a növény elnyomni képes a fertőzést okozó baktériumot. Ami pedig működik és a közeljövőben megvásárolható olasz technológia, a rovar szaporodását nehezítő rezonancián alapuló készülék, mely főként a fém távrendszerű ültetvényekbe kihelyezve zavarja a párzást, ezáltal a szaporodást. Kovács Barnabás szerint fontos kihívás továbbá a nemesítés és a növényi génállomány javítása, ezáltal az ellenálló képesség növelése.
Dr. Novák Csaba és Dr. Gál Péter a Tokaj-Hegyalja Egyetem Bormarketing, Nemzetközi Kapcsolatok és Integrált Borászati Tudományok Tanszék docenseinek előadása a COVID előtt és utáni időszakra fókuszált. A kutatás hegyaljai borászatok gazdasági adatait vizsgálta, „hogyan és miért változnak a sikeresebb borászatok gazdasági adatai” címmel.
Kiderült, nagyfokú a regenerálódó képessége a borvidéknek, messze átlagon aluli a csődbe ment cégek száma. Vannak kiemelkedően sikeres vállalkozások a borvidéken, akik gyorsan alkalmazkodtak a megváltozott piachoz, ám természetesen vannak kisebb vállalkozások, akiknek nehézséget okozott kompenzálni a kieső bevételt. A sikeres értékesítés kulcsa, hogy ezek a borászatok sokkal kevesebb eszközt és intenzív tőkét használnak, mint a Covid előtt. Mindez átstrukturálta a borfogyasztást is, hiszen a magas presztízsű borok piaca visszaszorult, a közepes és kevésbé exkluzív borok fogyasztása ezzel szemben kiterjedtebb lett. A Tokaji sikere ezzel szemben tartós, az eladások jobban mennek, mint pl. a Burgundi vagy a Bordói borok értékesítése.
A szakmai program fénypontja a Tokaji Pezsgő kerekasztal-beszélgetés volt, Bárdos Sarolta, Demeter Zoltán, Naár Ferenc és Pelle László részvételével. A programot dr. Mészáros Gabriella borakadémikus vezette, aki elmondta, 1829- ben készülhetett az első pezsgő a borvidéken, a Vay báró birtokán, Golopon. Pezsgőforradalom zajlik Tokaj-Hegyalján, egyre több pincészet palettáján találkozunk a legnemesebb buborékos tételekkel. A vulkáni talaj, a két fő fajta a furmint és a hárslevelű pedig magas minőségű, egyedi stílusú pezsgők készítésére alkalmas - mondták el a szakértők.
A Furmint Summit egy vertikális furmint sétáló-kóstolóval zárult, ahol a borvidék exkluzív, muzeális tételei is bemutatásra kerültek.
