116. születésnapját ünnepli a DVTK, ugyanis 1910. február 6-án néhány diósgyőri srác megalapította a diósgyőr-vasgyári munkás étteremben a Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Körét. A klub első elnökének Vanger Vilmost kérték fel. A többi már történelem... – írja a dvtk.eu.
- Bár a klub alapításakor és az első években még nem foroghattak a kamerák, ám a mesterséges intelligencia segítségével készítettünk egy olyan videót, amelyben felidézzük az alapításkori hangulatot. A születésnap alkalmából egy újdonsággal, egy gyűjthető kártyasorozattal is készülünk a szurkolóinknak. A labdarúgó csapatot megörökítő, limitált kiadású kártyák célja az egyedi, közösségépítő élmény mellett, hogy a szurkolók ilyen különleges formában is közelebb kerüljenek a játékosokhoz. - mondta dr. Világi Péter, a DVTK kommunikációs és marketing igazgatója.
- Száztizenhat évvel ezelőtt, 1910. február 6-án olyan közösség született a vasgyári fiatalok ötletéből, amely azóta nem csupán sporteredményeivel, hanem hagyományaival, értékeivel és közösségformáló erejével is beírta magát Miskolc és Magyarország sporttörténetébe. A DVTK ma már a legnagyobb régiós multisport klub, amely generációk számára jelent büszkeséget és összetartozást. Az elmúlt több mint egy évszázad során a klub folyamatosan megújult, alkalmazkodott a változó körülményekhez, miközben megőrizte legfontosabb értékeit: a diósgyőri, vasgyári identitást, a sport iránti elkötelezettséget és a közösség szolgálatát. - fejezte be dr. Világi Péter.
Bár a DVTK szurkolói számára egyértelmű, a Budapesten és az ország másik végében élők kevesebb ismerettel rendelkeznek arról, hogy Diósgyőr - az 1945-ös Miskolchoz csatolásáig - Magyarország önálló történelmi települése volt. 1200 táján Anonymus említi először Diósgyőr nevét, igaz ő még Győrként hivatkozik rá (a mai Győr középkori latin neve Jaurinum volt - a szerk.), de a 14. századtól már sok helyen Diósgyőrként említik, ami a legvalószínűbb elmélet szerint a gyümölcstermesztéssel is foglalkozó pálos szerzeteseknek köszönhető, akik a környékre számos diófát telepítettek.
A jelenlegi diósgyőri vár helyén már a 12. században is állt erődítmény, amely a tatárjárás idején elpusztult. A most is látható várat jelenlegi tudásunk szerint IV. Béla építtette, fénykora I. (Nagy) Lajos király uralkodása alatt kezdődött, a 14. század közepétől a magyar királynék jegyajándéka és nyaralóhelye volt.
Diósgyőrben már az Árpád-korban is működtek a környék nyersanyagaira alapozó hámorok, azaz olyan ipartelepek, ahol a vasat vagy vörösrezet súlyos vaskalapácsokkal dolgozták fel. A ma is ismert Vasgyár felépítésére vonatkozó állami elhatározás 1867 végén született meg és 1870-re el is készült a nagyolvasztó, majd sorban hengerművet, kovácsüzemet, martinacélművet és más üzemeket építettek. A Vasgyár és a köré épült, gyári vezetők és munkáscsaládok által lakott vörös téglás épületekből álló diósgyőr-vasgyári kolónia is Diósgyőr része volt. A maga idejében az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legmodernebb lakótelepének számított. 1910-re a kolóniában már 436 lakóház állt, 5700 lakóval. Itt kezdődött minden.
A 20. század elején Diósgyőr-Vasgyárban is egyre többen ismerkedtek meg a labdarúgással, ezzel az akkoriban hazánkban még újdonságnak számító angol játékkal. Tódultak a fiatalok - pályák híján - a nagyobb füves területekre, ahol boldogan rúgták a labdát és egymás lábát, mikor hogy sikerült. A szülők pedig örömmel látták, hogy értelmes elfoglaltságot találtak gyerekeik.
1907-ben Bende Antal vasesztergályos labdát rendelt Budapestről, majd a foci iránt érdeklődőket megismertette a labdarúgás szabályaival is. Tőle Loukota Ernő vette át az irányítást, aki átszervezte a csapatot és megalapították a fehér színű szerelésben pályára lépő Diósgyőri Ifjúsági Kört (DIK). A DIK mintájára 1908 tavaszán Ihring Antal vezetésével egy másik vasgyári tanoncokból álló futballcsapat is nevet és csapatszínt választott, megalakul a piros-fehér Diósgyőr-Vasgyári Labdarúgó Ifjúság (DVLI).
1909 őszén a vasgyári fiatalokban megszületett az elhatározás, hogy szervezett keretek között folytassák és egy miniszterileg jóváhagyott, alapszabályok szerint működő sportegyesületet hozzanak létre. December 8-án egy öttagú bizottság (Ihring Antal, Waisz Árpád, Petrich Andor, Pavlánszky Károly, Soltiszek Árpád) felkereste korábbi tanítójukat, Vanger Vilmost és kérték, hogy segítsen a terveik megvalósításában. A nagy tekintélyű tanító elvállalta az alakítandó egyesület elnöki tisztségét. 1910. január harmadik hetében a belügyminiszter arról értesített Vanger Vilmost, hogy a vasgyári sportegyesület működését engedélyezi, az alakuló közgyűlés időpontjául február 6-át jelölte ki.
1910. február 6-án a diósgyőr-vasgyári munkás étteremben a hetven fős tagság (zömében a DIK és a DVLI csapatainak tagjai) részvételével megtartott alakuló ülésen a jelenlévők egyhangúan elfogadták a javaslatot, hogy a megalakuló egyesület a Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre nevet veszi fel, és azt is, hogy a csapat színe piros-fehér lesz. Ezzel létrejött a DVTK, amely immáron jogilag is megfelelt minden szabálynak. A Kerekdomb alatti legelőn kialakított pályán (a későbbi Diósgyőri Kórház környékén) egyre rendszeresebbek lettek a mérkőzések, és egyre több nézője akadt a piros-fehér szerelésben játszó fiataloknak. A gólszerzőt földöntúli boldogság tölti el, természetesen vele örülnek a csapattársak, és a szurkolók is. A DVTK ezt a közösségi élményt is jelenti: együtt vagyunk!
Az első bajnoki évben, az 1912/1913-as idényben mindjárt megnyerte a Miskolci alosztályt a DVTK, és az Északi kerület döntőjében is csak egy góllal marad alul a kassaiakkal szemben.
Egy évtizeddel később két év alatt kétszer játszott vidéki döntőt a DVTK, majd a profizmus bevezetése után az amatőrök között is döntőig menetelt a gárda. Az 1940-es debütálás óta már több mint ötven évet töltött az élvonalban a klub, az 1978/1979-es idényben megszerzett bronzérem jelenti az egyik, az 1977-ben és 1980-ban elhódított Magyar Népköztársasági Kupa a második, a 2014-ben elnyert Ligakupa a harmadik csúcspontot.
Nem csak a határokon belül, hanem azon túl is letette névjegyét a klub. A DVTK labdarúgó csapata története során összesen 30 nemzetközi kupamérkőzést vívott és 18 játékost adott a magyar nemzeti csapatnak. Ha az egyik csapat győz, akkor a másik veszít, a sport nem csak a kudarcok kezelésére tanít meg, hanem a kitartásra is. Minden hétvége új reménnyel tölt el, minden gödörből van kiút. Bármilyen nehéznek tűnt sokszor a klub anyagi helyzete, mindig sikerült megtalálni a megoldást, minden kiesést feljutás követett. A kezdetek kezdetén saját kedvükre játszottak a DVTK labdarúgói, de gyorsan közönség gyűlt a pályák köré, és a nézők szórakoztatása lett a fő cél. A szurkolótábor pedig hálásnak bizonyult, a nagy érdeklődés miatt előbb új - a jelenlegi - helyére költözött a stadion, amit később bővíteni kellett. Ma pedig már a 2018-ban az Év Stadionjának válaszott, minden igényt tökéletesen kielégítő stadion várja a drukkereket.
Sőt, 2021-ben átadtuk a Diósgyőri Sportligetben a 3500 szurkoló bedogadására alkalmas DVTK Arénát is. Különösen büszkék vagyunk rá, hiszen ez a létesítmény teljes egészében a klub tulajdona. De idegenben sem marad magára a csapat, már a hőskorban indultak szurkolóvonatok, és mindenki fel tud sorolni egy-két olyan utazást, ami élete végéig emlékezetes marad. Kupadöntő Veszprémben, osztályozó Szegeden, ünneplés a teli vendégszektorban az Üllői úton, kupadöntő a Puskás Ferenc stadionban, bármelyik külföldi kupamérkőzés, és a sor tetszőlegesen folytatható. A DVTK-t kezdetben csak a labdarúgás jelentette, majd sorban csatlakoztak a különféle sportágak a klubhoz, amelyek kivétel nélkül tovább színesítették az egyesületet. A rendszerváltást követően szakosztályokra hullott a Diósgyőr, amely napjainkban ismét lépésről lépésre építkezve válik Északkelet-Magyarország vezető - ezzel együtt hazánk egyik legnagyobb - klubjává, ahol a hagyományoknak megfelelően jelenleg 26 sportág várja a sportolni és szurkolni vágyó fiatalokat és idősebbeket egyaránt.
A legnépszerűbb látványsportágak közül a kosárlabdázók 2013-ban tértek vissza, a jégkorongozók pedig 2015 nyarán csatlakoztak a DVTK-családhoz, és mind a két csapat sorra szállítja a szebbnél szebb eredményeket.
A kosárlabdázók 2024-ben történetük során első alkalommal megnyerték a magyar bajnokságot, immár ötszörös kupagyőztesnek (1993, 1994, 2016, 2022, 2025) vallhatják magukat és ötször bajnoki ezüstérmet nyertek. A Jegesmedvék a 2014/2015-ös szezontól kezdődően zsinórban háromszor nyerték meg a magyar bajnokságot, és kétszer már a Magyar Kupát is elhódították, először a 2014/2015-ös, majd a 2017/2018-as szezonban. 2016-tól már nem csak férfi, hanem női labdarúgás is űzhető Diósgyőrben. A női labdarúgó csapat alapításának első évében azonnal feljutott a legmagasabb osztályba, ahol már kétszer is felállhattak a dobogó harmadik fokára, valamint kétszer kupaezüstöt is ünnepelhettek. A röplabda szakosztály, bár 1948 óta tagja a DVTK-családnak, néhány évtizednyi szünet után 2017-ben alakult újjá.
De nem csak csapatban, hanem egyénileg is számtalan sportág várta a miskolci és a diósgyőri fiatalokat. A leghíresebb talán a birkózás, hiszen a DVTK mai napig egyetlen olimpiai bajnokát is a birkózók adták. Repka Attila 1992-ben Barcelonában nyert olimpiai bajnoki aranyérmet kötöttfogású birkózásban.
Guzi Blanka, a DVTK öttusázója 2024-ben a párizsi ötkarikás játékokon 4. helyen ért célba, míg 2025-ben a világbajnokságon ezüstérmet szerzett.
A DVTK sportágai jelenleg
Asztalitenisz
Atlétika
Autósport
Birkózás
Darts
E-sport
Erőemelés
Fustal - női
Jégkorong - női, férfi
Judo
Kajak-Kenu
Kerékpár
Kézilabda - férfi
Kosárlabda - női, kerekeszékes
Labdarúgás - női, férfi
Lovassport
Muaythai
Műkorcsolya
Öttusa
Ritmikus gimnasztika
Röplabda - női
Sakk
Short track
Sí
Tájfutás
Triatlon
