Petőfi komikus eposza a táncszínpadon – A helység kalapácsából készített előadást a Miskolci Balett

Fotók: Éder Vera

Fotók: Éder Vera

A Miskolci Balett ismét egy Petőfi Sándor művet ültet át a tánc nyelvére. A nagy sikerű János vitéz, valamint Arany János Rózsa és Ibolya című művének táncos feldolgozása után most Petőfi komikus eposzát, A helység kalapácsát vette alapul Kozma Attila, az előadás koreográfus-rendezője, a Miskolci Balett művészeti vezetője.
A társulat már harmadik alkalommal visz táncszínpadra magyar művet. Mindhárom produkció különlegessége, hogy a táncművészek maguk is megszólalnak a színpadon, az eredeti mű egyes részleteit ők szavalják el az előadás során. – Sok visszajelzést kaptunk az iskolák részéről, a pedagógusoktól, hogy ez a fajta előadás tetszik a gyerekeknek, értik, hogy mi történik a színpadon és szívesen nézik, ezért a János vitéz sikere után mindenképpen folytatni akartuk ezt a vonalat. A Rózsa és Ibolya után ismét visszatértünk Petőfihez, azonban most egy olyan előadást készítettünk, ami a felnőtt közönségnek is teljes értékű szórakozást nyújt majd – mondja Kozma Attila.

A helység kalapácsa komikus elemekkel, variálható, nagy díszletekkel és színes jelmezekkel teli, melyben a humor, a groteszk és a mese elemei keverednek. Az előadás narrátora Kokics Péter színművész, aki végigköveti az eseményeket a színpadon és az eredeti szöveggel narrálja az aktuális történéseket. – A táncosoknak segítettem beszédtechnikai szempontból is, hogy hogyan hangsúlyozzanak bizonyos részeket, mire figyeljenek, és őszintén mondhatom, hogy rendkívül jól haladt a munka, sokat fejlődtek a próbafolyamat kezdetétől – meséli a színművész, aki egy rövid jelenetre maga is beáll a művészekhez és megmutatja tánctudását. Azóta pedig még több lehetőségük volt tökéletesíteni az újonnan elsajátított képességeiket, hiszen A helység kalapácsa premierjét pont egy évvel kellett eltolni a járványhelyzet miatt.

Erzsók asszony, a „szemérmetes” kocsmatulajdonos szerepében két táncművészt, Mohai Cintiát és Szűcs Boglárkát láthatja a közönség, váltott szereposztásban. – Egy jeleneten belül az ember próbál megfogalmazni valamit a szerepről, a másik szereplő ugyanígy tesz, és amikor ezt egyeztetjük, akkor nagyon érdekes dolgok tudnak ebből születni – mondja Mohai Cintia, Erzsók asszony egyik megformálója. –  Kokics Péter nagyon sokat segít nekünk, már azzal is, hogy ott van velünk a színpadon és narrálja a történetet, de sokszor kértük a segítségét egy-egy megszólalásnál is – meséli a táncművész.
– Számomra új dolog volt, hogy idősebb karaktert kell megformálnom egy mesében. Nagyon sokat segítünk egymásnak is Cintivel, mivel váltott szereposztásban visszük a karaktert. Mindig tudjuk egymást is figyelni és megbeszéljük, hogy egy-egy jelenetnél mi az, amin esetleg változtatni kellene – teszi hozzá Szűcs Boglárka.
Márton Richárd Jánost láthatja majd a közönség Fejenagy, azaz a „helység kalapácsa” szerepében. – Egy éve szerencsére több időnk volt a színpadon próbálni, hiszen előadások akkor nem voltak, így minden egyes részletet tökéletesen ki tudtunk dolgozni. Van például egy jelenet, amikor fentről eresztenek le egy kötélen keresztül a színpad közepén, ezt rendkívül pontosan be kellett gyakorolni, hogy a végén minden passzoljon – részletezi a táncművész.

Petőfi Sándor:
A HELYSÉG KALAPÁCSA
táncmim
NARRÁTOR: KOKICS PÉTER
FEJENAGY, a helyi kovács, azaz a „helység kalapácsa”: MÁRTON RICHÁRD JÁNOS
ERZSÓK ASSZONY, a „szemérmetes” kocsmatulajdonos MOHAI CINTIA / SZŰCS BOGLÁRKA
A HELYBÉLI „LÁGYSZÍVŰ” KÁNTOR (neve ismeretlen): DÁVID PATRIK
HARANGLÁB, a „fondor lelkületű egyházfi”: BOLLA DÁNIEL
BAGARJA ÚR, a csizmakészítő, a „béke barátja”: FILIPPO NESTOLA
VITÉZ CSEPŰ PALKÓ az istállós fiú. azaz „a tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakoltatója”: GUIDO DI VONA
PAP: LUKÁCS ÁDÁM
IFJÚ NEMES: GIOVANNI BUTTACAVOLI
MÁRTA, a kántor „amazontermészetű” felesége: KEPESS BOGLÁRKA
MÁRTI, a lányuk: KOZMA JOHANNA
MÁRTA SZOMSZÉDASSZONYA: MÁTYÁS FLÓRA
BÍRÓ: KOCSIS ANDREA
KISBÍRÓ: HARANGOZÓ LILI
KISBÍRÓ FELESÉGE: SZŰCS BOGLÁRKA / MOHAI CINTIA
MÚZSÁK: SZŰCS BOGLÁRKA / MOHAI CINTIA, MÁTYÁS FLÓRA, HAVASI VIRÁG NINA
PÓKOK: MÁTYÁS FLÓRA, SZŰCS BOGLÁRKA / MOHAI CINTIA, HAVASI VIRÁG NINA
EGÉR: MATEI SZOFI
GÓLYA: KOZMA JOHANNA
TEKINTETES ASSZONY: KOCSIS ANDREA
PANNI: HAVASI VIRÁG NINA
CSAPOS: FŰZI ATTILA
A FALU NÉPE: SZŰCS BOGLÁRKA / MOHAI CINTIA, HARANGOZÓ LILI, KOCSIS ANDREA, MÁTYÁS FLÓRA, CSÖRGŐ RÉKA, FARKAS KATALIN, HAVASI VIRÁG NINA, MATEI SZOFI, VÁLYI BLANKA, ANTONIO MANUEL CALVANESE, EFSTATHIOS TZOUVARAS
Díszlettervező: JUHÁSZ KATALIN
Jelmeztervező: BOZÓKI MARA
Dramaturg: KOZMA ATTILA
Koreográfus asszisztens: FŰZI ATTILA
Ügyelő: EGYÜD TÜNDE
Zene: GUIDO DI VONA / ZENEI MONTÁZS
Rendező - Koreográfus: KOZMA ATTILA