Három amerikai biológus, Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young nyerték az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentette be a Nobel-alapítvány Stockholmban a Karolinska Intézetben.
A tudósok az élőlények "biológiai órájának" vizsgálata során elért eredményeikkel érdemelték ki az elismerést. Kutatásaikban azt próbálták meg feltérképezni, hogyan alkalmazkodik az élőlények bioritmusa a Föld mozgásához és a környezethez. Felfedezéseik a segítik megérteni a biológiai szervezetek működését.
Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young felfedezték, hogyan alkalmazkodik a növények, állatok és emberek biológiai órája a környezethez. Modellállatként a muslicát használták. Muslicák tüzetes vizsgálata során a kutatók képesek voltak izolálni egy gént, amely napi biológiai ritmus szabályozásáért felelős, és amely hozzájárul egy önfenntartó órát irányító mechanizmus kialakulásához. Ez azt bizonyította be, hogy a "biológiai órák" minden többsejtű organizmus sejtjeiben - köztük az emberében is - ugyanazon elv szerint működnek. Nem véletlen tehát, hogy a biológiai óra állása és a külső környezet közti eltérés megkavarja a szervezetet, mint történik az jet lag esetében is.
A Nobel-díjat a svéd kémikus, feltaláló Alfred Nobel (Loudspeaker.svg kiejtése✩) alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat – és a vele járó, jelenleg nyolcmillió svéd koronát (körülbelül 272 millió forintot, illetve 0,87 millió eurót) [1] – kiérdemli. 1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészül a Közgazdasági Nobel-emlékdíjjal. Ezt a Svéd Bank (svédül Sveriges Riksbanks) kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, s a díjat hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik, nem közgazdasági Nobel-díjnak. Nobel nem egy-egy tudományos pálya vagy életmű elismerésére szánta a díjat: végrendelete értelmében konkrét teljesítményért, eredményért adható az érem – amit a díj odaítélésének indoklásában mindig le is írnak. Nobel-díjat a jelölt csak életében kaphat, így a tudományos élet és az irodalom jelesei közül számos személy végül nem érhette meg, hogy rá kerüljön a sor, holott munkássága érdemessé tette volna az elismerésre. A Nobel-békedíj az egyetlen, amit nem természetes személy is megkaphat: nem is egy példa volt arra, hogy szervezetek kapták a békedíjat. A tudományok és az irodalom díjazottjai azonban csak magánszemélyek lehetnek. Magyar, vagy magyar származású tudós 2004-ben kapott utoljára Nobel-díjat (Herskó Ferenc, 2004 - kémiai, megosztva).
