Gyógyászat

800 ezer magyar él olyan településen, ahol nincs patika

A magyar települések 47 százalékában nincs patika, az ott élők kénytelenek autóba, buszra vagy vonatra szállni, ha ki szeretnék váltani a gyógyszereiket. Már ha tudnak, hiszen rengeteg olyan ember él, aki életkora vagy egészségügyi állapota miatt még a lakóhelyén működő gyógyszertárba sem tud eljutni. Világszerte szeptember 25-én ünneplik a gyógyszerészek napját – de mi lenne, ha a gyógyszerész nem csak a patika pultja mögött állva várná a beteget, hanem amikor szükséges, el is menne hozzá? Egy szegedi gyógyszerész kilenc éve erre a kérdésre keresi a választ.

Gyógyászat

Újra felbukkant a madárinfluenza egyik vírustörzse Magyarországon, egy férfi ebben a fertőzésben hunyt el Borsdo-Abaúj-Zemplén megyei városban - írta az Észak-Magyarország kedden.

Új támogatásnak örülhettek a B-A-Z Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Onkohaematológiai és Csontvelő-transzplantációs Osztály D részlegének dolgozói és kis betegei.

A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentéseinek alapján végzett becslés szerint az országban 2018. február 19-25. között - az előző heti 69 150 beteggel szemben - 68 950 beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel.

Folyamatosan jelentik az influenza miatti hlálesetek számát - az Egyesült Államok és Románia után most Csehországból jött a hír. Január végén jött a hír, hogy az amerikai járványügyi központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban már 37 gyermek vesztette életét...

illusztráció

Hetvennégy szakmai szervezet összefogásával idén is folytatódik az az átfogó egészségvédelmi szűrőprogram, amely már nyolc éve áll a közösségek szolgálatában.

Jelenleg Magyarországon 750 ezer regisztrált cukorbeteg él. Feltehetően ugyanennyien cukorbetegek, de nem tudnak betegségükről.

A Magyar Hematológiai és Transzfúziós Társaság  és a Borsod - Abaúj - Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Semmelweis Tagkórház IV. Belgyógyászati Osztálya 2018.

Miniszteri biztosa lett annak az ügynek, amelynek oly sok éven át élharcosa volta. A kora gyermekkori fejlesztésnek, amelyért persze ha kell, ma is harcol. Czeizel Barbara szerint ugyanis nincs olyan, hogy valakiről le kellene mondani.

A korai felismerés és időben megkezdett kezelés 10-15 évvel is meghosszabbíthatja a betegek életét. Néhány évtizeddel ezelőtt még elvesztették őket.